2014. június 9., hétfő

Zöldborsófőzelék



Megint elbuktam. Már ott volt a kezemben az olló, hogy szüretelek az erkélyen friss mentát, és ezúttal nem tejszínesen-petrezselymesen fogom elkészíteni a borsófőzeléket, hanem mentásan, ahogy Feri, a főzelékes készítené bizonyára. De most sem sikerült. Az első friss borsóból nem készülhet más, mint a hagyományos, petrezselymes variáció. Iszonyúan szégyellem magam, hogy képtelen vagyok haladni a trendekkel, de hát ez van... De ígérem, a legközelebbi... és bizonyosan lesz legközelebbi, szombaton már célirányosan fogok az asszonyhoz tartani, akitől most vettem a harsány zöld, ropogós hüvelyeket, és aki bőszen bólogatott, mikor azt magyaráztam a standjánál vásárlóknak, hogy attól az árustól, aki nem engedi megkóstolni az áruját, nem is szabad semmit venni... Szóval folytatás biztosan lesz, és akkor talán tényleg győz a menta a petrezselyem felett... Ha már az Ízes élet weblapján olyan jó szívvel ajánlgatom, nem igaz? :)

A zöldborsó nem egyszerű zöldség. Mondanám, hogy szerencse kell ahhoz, hogy jót vegyünk, de ez nem igaz. Meg kell kóstolni a zöld szemeket, mielőtt jól bevásárolunk belőle. A jó borsó édes, puha és nedvdús, amelyik kemény és kesernyés, abban már végbement a cukor keményítővé alakulása, és az a rossz hírem van, hogy az ilyen borsóból finomat főzni már képtelenség. És lehet, hogy minikonfliktusok fognak kialakulni az árusokkal, akiknek áruját végül a kóstolás ellenére - vagyis inkább épp azért - nem vettük meg, de ne féljünk felvállalni ezeket! Inkább az árus szembesüljön az áruja minőségével, mint mi bosszankodjunk a konyhában. És hát az az igazság, hogy az árusok pontosan tudják, ha öreg borsót árulnak, úgyhogy ne sajnáljuk őket annyira...
Viszont ha megvettük a zöldborsót, igyekezzünk még aznap el is készíteni, hiszen lehetséges, hogy hosszan keresgéltük a piacon a megfelelőt, meg is találtuk, aztán mégse lesz finom a leves, főzelék belőle, mert sokáig tartogattuk a hűtőben. Nincs mese, el kell fogadnunk, hogy a borsó kényes darab. Ha ezzel nehézségünk van, használjunk inkább mirelitet. De nekem az a határozott véleményem, ha jót akarunk enni, egy szezonban néhányszor igazán megtervezhetjük előre a vásárlás helyét, idejét, és a főzés időzítését, ez nem túl nagy áldozat egy olyan főzelékért, mint amilyet én is főztem tegnap.

A borsó elengedhetetlen két társa egy főzelékben a bors és a petrezselyem. Szárított vagy fagyasztott petrezselyemmel ne kezdjetek hozzá ennek az egyszerűségében fantasztikus főzeléknek, mert kár a ráfordított időért. Én mindenképpen a sok petrezselyem pártján állok, akár két csomaggal is beleaprítok. A másik elmaradhatatlan kellék a frissen őrölt bors, ami nélkül szerintem szintén nem az igazi ez a főzelék. És még egy, a tejszín. Ha van otthon tejszín - nem főző, mert az nem tejszín -, ne sajnáljatok a főzelékbe egy decinyit, minőségi változáson fog átesni a főzelék tőle, ezt bizton állíthatom...

Hozzávalók:

1,5 kg friss zöldborsó
2 evőkanál liszt
2,8-as tej szükség szerint
tejszín
1-2 csomag zöldpetrezselyem
só, BORS
egy kevés pirospaprika
olaj/vaj

Elkészítés:

A borsót kifejtjük, megmossuk, lecsöpögtetjük. Egy maréknyi borsóhüvelyt szintén megmosunk, deszkára tesszük, csokorba fogjuk, és a két végüket egy-egy határozott mozdulattal levágjuk. Ezután olajat melegítünk - legyen nagyjából 3-4 evőkanálnyi -, rátesszük a borsót, és a végektől megszabadított néhány hüvelyt. Amikor a borsó már forró, egy kevés meleg víz hozzáadásával elkezdjük párolni. Sózzuk is meg ekkor. Amikor a pároló lé elfogyott a borsóról, a friss, zsenge borsónak már puhának is kell lennie. Kóstoljunk meg több szemet is, kisebbeket, nagyobbakat, nehogy úgy járjunk, hogy a nagyobbak kemények még. Ha úgy ítéljük meg, hogy mindegyik szem puha, halásszuk ki a hüvelyeket, majd hintsük meg a majdnem száraz borsót két evőkanálnyi liszttel, és kíméletesen kezdjük keverni. Nyilván nem fog elkezdeni pirulni a liszt, de ha rendesen átkeverjük, veszít valamelyest nyers ízéből. Aki kedveli, ekkor adjon hozzá egy kevés pirospaprikát is. Öntsünk bele annyi tejet és a tejszínt, hogy épp ellepje a borsót. Közepes lángon forraljuk fel újra a főzeléket, kevergessük is közben, és látni fogjuk, szükséges-e még tejet önteni rá. A tej mennyisége természetesen attól függ, ki milyen sűrűn szereti a főzeléket. Végül bőkezűen borsozzuk meg, dobjuk bele az apróra vágott petrezselymet (azzal már sokáig ne főzzük, mert elveszíti szép zöld színét és friss ízét is), ha kell, sózzuk meg, és készen van a világbajnok, abbahagyhatatlan, hidegen, melegen, langyosan egyaránt lenyűgöző borsófőzelékünk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése