2017. június 8., csütörtök

Spenótos, aszalt paradicsomos tortellini

Ha tartunk otthon a hűtőben kész tortellinit, bármikor hozzányúlhatunk a készletekhez. Kapható hússal, sajttal, spenóttal, ricottával töltött változat, bármilyen mártással tálalhatjuk akár húsz perc alatt is.


Hozzávalók:
1 csomag spenótos, ricottás kész tortellini
2 dl tejszín
2 gerezd fokhagyma
10 dkg friss spenót

bors
néhány levél bazsalikom
1 db mozzarella saját levében
5 dkg parmezán sajt
6 db olajban eltett aszalt paradicsom

Elkészítés:
A tortellinit 5-6 perc alatt kifőzzük, majd a következő szószba szedjük: a paradicsomról szűrjünk le egy evőkanál olajat, azon pirítsunk gyengéden 2 gerezd összetört fokhagymát, a felcsíkozott paradicsomokat, végül tegyük bele a spenótot is. Öntsük rá a tejszínt, sózzuk, borsozzuk. Ha a tejszín felforrt, beledobhatjuk az apróra darabolt mozzarellát és reszelt parmezánt. Ha a sajtok elolvadtak, beletehetjük a tésztát, és már tálalható is. A tetejét díszítsük néhány levél bazsalikommal.


2017. május 26., péntek

Sült rizs csicseriborsóval és spenóttal

Van nekem egy elég tekintélyes receptgyűjteményem, még nem az elektronikusan tárolt típusból, hanem csak úgy póriasan, papírra nyomtatva. Ebben találtam ezt a receptet, a nyomtatás alján ott a dátum, 2008 szeptemberében éreztem figyelemre méltónak a Good Food receptjét. Most valami láda mélyéről került a kezembe a köteg, ez volt a kupac tetején. Elkészítettem, és isteni. Mondjuk másként csináltam, mint ahogy tanácsolták, úgyhogy ez mostantól saját recept ;-)


Hozzávalók:
1 tasak jázmin rizs
20 dkg konzerv csicseriborsó leöblítve, lecsöpögtetve
2 marék bébispenót
1 teáskanál zöld curry paszta
1 gerezd fokhagyma összenyomva
pár szem kesudió
kókuszzsír

Elkészítés:
A rizst megfőztem. Egy serpenyőben egy kevés kókuszzsírt forrósítottam, azon átpirítottam a curry pasztát és a fokhagymát, rádobtam a rizst, átsütöttem. Következett a csicseriborsó, végül pedig a bébispenót, ami egy pillanat alatt összeesett. Tettem rá egy-két szem pirított kesudiót, isteni volt. Sózni sem kellett, a curry pasztától épp elég fűszeres lett.

Kimértem a szénhidrát tartalom miat a rizst, abból 5 dkg-ot engedélyeztem magamnak, csicseriből 10 dkg-ot, és bár a kesudiót legközelebb kihagyom - finom, de brutál a kalória- és szénhidrát tartalma is -, nagyon jót ettem belőle. Így kb. 52 gramm szénhidrát volt a fotón látható adag.

2017. május 25., csütörtök

Epres muffin teljes kiőrlésű lisztből


Tegnap nehéz napom volt. Annak ellenére, hogy tökéletesen betartottam a diétát, megettem az előírt szénhidrát adagomat, egész álló nap éhes voltam. Egyetlen momentum volt, ami talán ezt indokolhatja, hogy tegnap nemigen fogyasztottam zöldséget, a bolognai spagettihez nem éreztem odaillőnek, nem esett volna jól retket, paprikát nyammogni hozzá. Ezért aztán vacsorára csináltam magamnak teljes kiőrlésű kenyérből bundás kenyeret - atyaég, de jól esett! -, majd hirtelen felindulásból elkövettem ezt a muffint. Tízórainak, uzsonnának tökéletes lesz, bár őszintén szólva ma reggel ez volt a kávé mellé a reggelim is. Úgy döntöttem, hogy a két muffinban tartózkodó két szem eperrel nem foglalkozom, annak ellenére, hogy tudom, gyümölcsöt csak délelőtt és délután lehet enni.

Hozzávalók:
25 dkg teljes kiőrlésű liszt
25 dkg zabpehely liszt
1 evőkanál sütőpor
1 kávéskanál szódabikarbóna
1 tojás
13 dkg eritrit
240 ml sovány natúr joghurt
0,5 dl olívaolaj
egy csipet só
egy kevés őrölt fahéj
10 dkg eper


Elkészítés:
Az eper kivételével minden hozzávalót összeöntök, elkeverek, muffin kapszlikba adagolom, egy-egy szem félbe vágott epret nyomok mindegyikbe, és 180 fokon kb. 20 perc alatt készre sütöm. Érdemes elvégezni a tűpróbát, mielőtt kivesszük a muffinokat a sütőből.

Egy darab ch tartalma 15 gr.

Tegnap este, mikor már tényleg fogalmam sem volt, mivel üthetném el az éhségemet, megkérdeztem inzulinos sorstárs barátnőmet, mit csinál ilyenkor az ember lánya? A válasza, amivel ha jól nem is laktam, de legalább istenit nevettem.

'Megtámadod a hűtőt és mindent kizabálsz belőle, kezdve a lekvárba tunkolt virslivel és befejezve a tejszínhabos kolbászos rántottával? Sajnos előfordul. Ilyenkor kell a kemény tojást vagy töméntelen sajtot, esetleg a kettőt együtt. "


2017. május 23., kedd

A tavasz biztos jele: tavaszi zöldségleves


Imádom a májust. Ha nem lenne gyönyörű idő, akkor is szeretném, hiszen ebben a hónapban ünnepelj(t)ük a házassági évfordulónkat, és májusban van a születésnapom is (ami az idő előre haladtával egyre kevésbé örömteli ünnepelnivaló, mindegy, teszek rá:). De hát gyönyörű idő van, a piacon hegyekben állnak a gyönyörűséges zöldségek, karalábé, karfiol, cukkini, új répa, petrezselyemzöld, újhagyma, retek, saláta, és a többi isteni cucc, amitől én áprilistól minden szombaton – megrészegülve a napsütéstől és az illatoktól –  elzarándokolok a piacra. Mindig megfogadom, hogy csak a szükséges dolgokat veszem meg, egy ideje listát is írok – mert hülyülök persze, nem másért -, de hát sajnos ezek mind nem segítenek abban, hogy számolatlanul hordjam haza a zöldséget. Az uram időről időre megpróbál lebeszélni ezekről a szombati zarándoklatokról, valamiért azt gondolja, hogy ez nekem kötelesség, netán teher, és azt hiszem, sose fogja megérteni, mit szeretek én a szombati piac nyüzsgő forgatagában, mi a jó a banyataxik kerülgetésében, az alkudozásban, az árusokkal való beszélgetésekben, hogy miért nem vetek egy pillantást se az egyik pult újhagymájára/retkére/karalábéjára, és miért borulok le alázattal egy másik pultnál látszólag ugyanolyan újhagymák/retkek/karalábék előtt. Mondom: látszólag. Mert persze a szakértő szem azonna látja a különbségeket. Azt se érti, hogy miért mindig ugyanannál a csirkésnél veszem a húst, holott a másiknál is ugyanannyiba kerül, sőt, ott még sorba se kell állni, azt meg pláne nem, hogy mi a különbség a gyalult tökök között. De nem baj, nem kell neki mindent értenie, nekem bőven elég, hogy annak ellenére, hogy szívből utálja ezt az egész hercehurcát, jön mellettem, cipeli a szatyrokat, és hihetetlen türelemmel viseli el a mániámat. Bár ha jobban belegondolok bolond lenne nem így tenni, hiszen minden reménye megvan rá, hogy a hazatrógerolt cuccból olyasmit főzök, amit ő fog jóízűen megenni:)

Hozzávalók: 
60 dkg vegyes zöldség, úgymint: karfiol, karalábé, sárgarépa, fehérrépa, zöldborsó 
2 csirkemell csontja, vagy 3-4 csirkeszárny 
1 nagy csokor petrezselyemzöld 
2 evőkanál olaj 
só, bors, 
késhegynyi pirospaprika 

 Elkészítés: 
A csirkealkatrészeket sós vízben megfőzöm, kb. annyiban, mint amennyi levest szeretnék. Amikor felforrt, lehabozom, de ezt az alaplevet nem kell gyöngyözve főzni, mint a húslevest, lehet közepes lángon bátran. Közben az olajon a tetszés szerinti formájúra vágott sárgarépát kicsit megdinsztelem, amitől az olajnak gyönyörű színe lesz. Utána hozzáadom a többi összevágott zöldséget is, kevergetve átforrósítom, megsózom, majd egész kevés vizet alá-aláöntve majdnem puhára párolom, majd felöntöm a leszűrt csirkelével. Forralok a levesen egyet, ízesítem borssal, ha kell, még sóval, és az utolsó percben beleteszem az apróra vágott petrezselyemzöldet. Ha kedvünk van, színezhetjük a levest még egy pici pirospaprikával. Legjobb betét bele az apró grízgaluska, amihez egy tojást felverek, annyi búzadarát adok hozzá, hogy még folyékony, de már korántsem híg masszát kapjak, és félreteszem állni. Én mokkáskanállal szoktam a levesbe szaggatni a nokedliket, mert szépen megnőnek, úgyhogy pont egy fél mokkáskanálnyi anyagból lesznek akkora galuskák, amekkorákat mi szeretünk. De csodálatos cérnametélttel, csigatésztával is, amihez a tésztát a piacon, a megszokott hölgyektől szerzem be.

2017. május 16., kedd

Rebarbara chutney

Imádnivaló chutney, húsok mellé, grillezett sajtokhoz egész egyszerűen zseniális. Szerintem érdemes kipróbálni, mert maradandó élményt jelent.

Hozzávalók:

40 dkg tisztított, darabolt rebarbara
20 dkg vöröshagyma apróra vágva
1 dl testes vörösbor
2 evőkanál sherry ecet
2 evőkanál borecet
20-22 dkg cukor
2 dkg koriandermag kicsit megtörve
 15 dkg mazsola
2,5 evőkanál curry por
 1/2 mokkáskanál őrölt chili
 2 evőkanál baracklekvár
1,5 teáskanál só

Elkészítés:
 A felaprított rebarbarát és a hagymát egy széles serpenyőbe dobjuk, ráöntjük az eceteket és a bort, hozzáadjuk a mozsárban kicsit megtört koriandermagot, majd 10 percig szelíden forraljuk a keveréket. Ekkor adjuk hozzá a mazsolát, a lekvárt és a fűszereket, majd a kapott masszát 20 percig fedő nélkül, csendesen rotyogtatjuk. Ez alatt az idő alatt a rebarbara teljesen szétesik, a hagyma megpuhul, és a fűszerek fantasztikusan kiadják az ízüket. Kifertőtlenített üvegekbe szedjük a chutney-t, amikor kihűlt, mehet a kamrába.


2017. május 15., hétfő

Cukorbetegeknek is jár az édesség




Úgy van, nekünk is jár a nassolás öröme, az édes ízek élvezete. Mióta diétázom, számomra az úgynevezett kis étkezések okozzák a legkevesebb problémát, találtam gyümölcsjoghurtot (Zott gyártmány, Jogobella 0 %-os, átlagosan 12 gr ch/100 gr), vagy iszom uzsonnára egy tejeskávét 3 Korpovit keksszel, aztán kész. De most, hogy az eperszezon sunyi módon elkezdett bekúszni az életembe, nagy a fejtörés. Speciel epret pont szabad enni, alacsony a ch és a kalória tartalma is, fogok is lefagyasztani télre. Úgyhogy nekiálltam epres túrókrémet készíteni, és bár igazán nem valószínű, hogy gasztronómiai Nobel-díjat kapnék majd érte, ugyanis bonyolultsága vetekszik egy faékével, de leírom, mert segítség lehet másoknak.

Hozzávalók:
10 dkg túró (Oké márkájút használtam)
1 evőkanál natúr joghurt
folyékony édesítőszer
15 dkg eper
mentalevelek

Elkészítés:
Magas falú műanyag edénybe tettem a túrót, joghurtot és epret, nagyon krémesre turmixoltam, majd furfangosan két kis tálkába tálaltam, nemcsak a fotó kedvéért, de mennyire jó érzés már, amikor megeszed az első adagot, és boldogan, lelkifurdalás nélkül állhatsz neki a másodiknak is, mert az is a tiéd!

10 dkg túró      7,4 gr ch
1 evőkanál joghurt kiszámolhatatlanul kevés ch
15 dkg eper    12 gr ch
azaz 19,4 gr szénhidrátot ettem, ami éppen ideális a délelőtti 20 grammhoz.

2017. április 28., péntek

Sajtos miegymás

Új élet, új rágcsálni valók, hiszen attól még, hogy az élet (és én magam) beletaszajtott egy nem túl vidám helyzetbe, még senki sem kényszeríthet, hogy a Good Wife című sorozatot úgy nézzem, hogy közben nem ropogtatok valamit, nemde? Nos, örülök, hogy egyetértünk.
Szembe jött velem a Pinteresten egy recept, olyan egyszerűnek tűnt, mint a hanyattesés, gondoltam, pikk-pakk kipróbálom. Odakint esik az eső, április van, ráadásul 28-dika (ki a fene tudja már, manapság hogy kell ezt helyesen írni? az új helyesírási szabályzat szerint alighanem bárhogy...), szóval 28-adika van, még mindig fűteni kell, és egy ismerősöm azzal riogatott, hogy megint havazni fog. Az sem segít a rossz hangulaton, hogy már nem az ismerősöm :) Tehát mit tesz ilyenkor szerencsétlen diabéteszes asszony, akit az ág is húz (bár ez nem az ág hibája, sokkal inkább az asszony súlyáé), na mit? Hát süt. Fejében ravasz tervek kergetik egymást, foga között decens szitkokat szór a magát tavasznak nevező tündérre, aki bizonyosan az ősi mesterséget űzi amúgy, és nekiáll sütni. Maga is meglepődik, amikor 20 perc múlva elég csinosan kinéző sajtos miegymásokat emel ki a sütőből, melyeknek illata egészen határozottan és kellemesen lengi be a konyhát. Majd kóstol, örül, aztán számol, és még jobban örül.
Aztán mivel alapvetően jó lelkű, mondjanak erről sunyi alakok bármit is, megosztja a receptet a nagyérdeművel. Úgyhogy tessék, itt van nektek!


Oké, a fotó pocsék, hisz este 7-kor milyen legyen, mikor már nincs fény, hát nem? Viszont megígérem, hogy egyetlen FB-os ételfotós csoportba se fogom betenni, ahol kínos csöndet generálna. 

Hozzávalók 12 darabhoz:

25 dkg krémes túró (Aldi)
2 db tojás
1 rúd Aldis füstölt sajt snack (mert mindjárt lejár a szavatossága)
3 evőkanál zabpehely liszt
4 evőkanál zabpehely
2 evőkanál pirított hagyma (Lidl-s termék, elhagyható)
egy kiskanál só, de kóstoljuk meg a masszát, és inkább utólag sózzunk
egy marék reszelt sajt a tésztába, egy a tetejére, összesen 5 dkg

Elkészítés:
A túrót és a tojásokat alaposan kikeverjük, hozzáadjuk az összes többi anyagot, alaposan elkeverjük, evőkanálnyi halmokat rakunk egy sütőpapírral bélelt tepsire. A kis pogácsák tetejét megszórjuk reszelt sajttal, és 170 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt pirosra sütjük. Hidegen is, melegen is zseniális.

És a számok:

A massza kalóriatartalma 839 kcal, szénhidrát tartalma 51 gr. Ebből az adagból 12 darab lett, ami darabjára 70 kalóriát és 4,5 gr szénhidrátot jelent.




2017. április 25., kedd

Brutálisan jó rakott krumpli

Ez most más egy kicsit. Mint ahogy mindenki rakott krumplija más. Sőt, azt kell mondanom, én magam sem tudok két egyforma rakott krumplit csinálni, hiszen itt nemcsak egy összetevő minősége meghatározó a végeredmény szempontjából, hanem az összesé. Ha a krumpli vizes, ha a kolbász nem elég zsíros, vagy túl zsíros, ha a tejföl ócska, ha a tojás gyári, ha a szalonna silány, sőt, végső soron ha a só nem elég sós, a rakott krumplink már nem lesz tökéletes. Nagyon úgy tűnik, hogy az összeállítás módja szinte másodlagos az alapanyagok minősége mellett. 
Múlt héten a Stand 25-ben jártunk, hogy megkóstoljuk Széll Tamás legendásan finom rakott krumpliját, ennek ürügyén kérte a fiam, hogy próbáljam meg reprodukálni az ott kóstolt krumplit. Nagyon odafigyeltem az alapanyagok vásárlásakor - szerencsémre épp volt itthon igazi tanyasi tojás Csemőről -, megvettem a nálunk kapható, vagy fogalmazzak úgy, általam ismert legmasabb zsírtartalmú, 25 %-os tejfölét, és tejszínből is egy nagyágyút választottam a maga 33 %-os zsírtartalmával. A kolbász őstermelőtől való, ahogy a krumpli is. Ez lett a végeredmény.

Igen, tudom, a virág a képen... de nem tudtam ellenállni :D

Hozzávalók 3 személyre:

4 db közepes burgonya
6 db tojás
20 dkg füstölt kolbász
550 gr 20 (vagy 25) %-os tejföl
220 ml min. 30 %-os tejszín

Elkészítés:

A krumplikat meghámozzuk, és 1 mm vastag szeletekre vágjuk. Fontos, hogy minden szelet egyforma vastag legyen, nyilván nem probléma, ha az egyik 1 mm, a másik 1,2 mm, de ha az egyik 1 mm, a másik 2, az nem jó. A tojásokat felkarikázzuk, a kolbászt szintén. A tejszínt belekeverjük a tejfölbe.
Összerakási módja a szokásos, burgonya karikák, kolbász és tojás karikák, só, majd a réteget vékonyan lefedjük a tejszínes tejföllel. Minden réteggel így járunk el. A magam részéről maximum 4 réteg krumplit gondolok ideálisnak, ezért sütöttem két kisebb edényben az adagokat, hogy ezt betarthassam. Az utolsó burgonya réteget a maradék tejföllel lefedjük, igyekezzünk úgy tenni ezt, hogy sehol ne látszódjék ki a krumpli.
130 fokos sütőben 160 percig sült.


2017. április 24., hétfő

Stand25, Széll Tamás bisztrója

Izgalommal vártam, hogy elindulhassunk a Hold utcai csarnokba, ahol Széll Tamás néhány hete megnyitotta bisztróját, a Stand25-öt. Aki figyelemmel kíséri karrierjét, tudja, hogy a Michelin-csillagos Onyx éttermet hagyta ott párjával, Szulló Szabinával, hogy önálló helyen kezdhessenek új életet. A tavaszi Bocuse d’Or verseny után kinyitott a hely, amelyről nem nehéz megjósolni, hogy nagyon sikeres lesz.


Mi a siker záloga? 

Nos, elsősorban a jó étel, ez nem vitás. Másodsorban Széll Tamás hírneve, mert sokan egészen biztosan azért jönnek ide, hogy lássák az üvegfal mögött a híres séfet főzni. Szerencsénk volt, arra az oldalra kaptunk asztalt, ahol még egy üvegfal sem választott el a látványtól, ebédünk alatt végig azt figyeltem, hogy tálal Széll Tamás. Mert tányér nem kerül úgy a vendég elé, hogy azt ne ő tálalná ki. A sikerhez hozzátartozik még valószínűleg a belvárosi hely is, ahol vannak már bisztrók, étkezdék a Standon kívül is. Őszintén szólva nagyon kíváncsi lennék, kollégái hogyan ítélik meg a konkurencia súlyát…

Az étlap

Nem túl hosszú, és ez nem is baj, egy bisztróban ne legyen Háború és béke hosszúságú az étlap, az mindig gyanús. Két- és háromfogásos menüből lehet választani, az előbbi ára 3900, az utóbbié 4900 forint. Kevés ez, vagy sok? Esetleg pont jó? Erről eltérnek a vélemények, szerintem ez egy reális ár, az egyetlen, amit nem értek, miért van minden kategóriában több feláras étel is? Miért nem úgy állapítják meg az árakat, hogy egy kacsamáj terrine-re ne kelljen még plusz 1900 forintot ráfizetni? Mi indokolja ezt? Az étlapon szerepelnek előételek (mi a kacsamáj terrine-t kóstoltuk hagymalekvárral, kaláccsal, zseniális), ott feszít a rakott krumpli cékla salátával, mint a Stand25 zászlós hajója, van mangalica nyak, konfitált kacsa, valamint kétféle desszert.

A rakott krumpli és a gulyásleves  

A gulyásleves egyszerűen hibátlan. Nem több, és nem kevesebb. Tökéletesen visszaigazolja Széll és Szulló alaptézisét, vagyis hogy a minőségben és az alapanyagban nem ismernek kompromisszumot. Ez a gulyáson abszolút érződik, a hús omlós, a burgonya nem fő szét, a zöldségek épp megfelelően főttek, az ízek pedig, ahogy mondtuk is, tökéletesek.
Türelmetlenül vártuk a másik emblematikus fogást, a rakott krumplit, ami nagyon csinos, egyszemélyes porcióban meg is érkezett, tetejére Tamás gondosan, két kanál között formázza a láthatóan nem 12 %-os zsírtartalmú tejfölt. Érkezik hozzá kovászos kenyér a szomszédos pékségből, az is kiváló. 

A cékla salátához torma jár, no meghelyben sütött cékla kockák. A krumpli zseniális, és ez akkor is igaz, ha a mi ízlésünknek kissé túl zsíros. Mint megtudtuk, három órán át sül 110 fokon, ezt ott nyomban meg is fogadjuk, hogy kipróbáljuk otthon is. A kolbász minőségi benne, a burgonya szintén nem esik darabokra, de nem is szappanos, és az első pillantásra is látszik, hogy a tejfölt tejszínnel dúsította a séf, ahogy azt kell.


Somlói galuska, ahogy azt a Standban megálmodták 

 A desszertünk okozza számomra a legnagyobb meglepetést az ebéd során, mert az még távolról sem emlékeztet a somlói galuskára. Én csak egy kanállal kóstolok belőle, nagyon finom, társaim odáig vannak a gyönyörűségtől, ahogy az utolsó cseppet is kikanalazzák a pohárból. A tejberizst karamell öntettel nem igazán értem az étlapon, persze értem én, itt a házias ételekre is alapoz a séf, hovatovább ennél azért valami szofisztikáltabbat is el tudnék képzelni második desszertnek, de legközelebb megkóstolom, hátha valami trükkel azt is az egekbe emeli Széll Tamás.

A kiszolgálás 

Mindenki nagyon kedves, a pincér is, a szervizért felelős hölgy is, aki úgy tűnik, szemmel tart minden történést, azt azonban mégsem veszi észre, hogy az egyik előételünk sehogy sem akar megérkezni. Az valahogy lemaradt a nagy sürgés-forgásban. De nincs gond, amint szóvá tesszük, érkezik is sűrű elnézéskérések közepette. Aztán amikor magamhoz térek a kacsamáj okozta ájulatból, megkapom a konfitált kacsámat is, ami szintén nagyon-nagyon finom. Az almapüré a hús alatt meglepő, de az igazi csodálkozásra a tányér legalján helyet foglaló sült káposzta darab adja az okot. Annyira más textúra, és annyira nem számítottam rá, hogy egész elkerekedett a szemem, amikor felismertem. De ez jó, hiszen a kacsahús, az almapüré – hol terem ilyen csodásan alma ízű, se nem édes, se nem savanyú alma? – és a roppanós káposzta így alkot egy minden falatában érdekes ételt. Azt sajnálom mindössze, hogy az ízletes szaftot nincs mivel felitatni, az ott marad a tányéron. Kenyeret valahogy nem kívánok enni,elkelne valami a tányéron, amivel felitathatnám és kiélvezhetném a szaft minden cseppjét. A számla rendezésekor jelentős árengedményt kapunk a kellemetlenség fejében fájdalomdíjul, ami kimondottan elegáns gesztus, jót tesz a vendég lelkivilágának, még akkor is, ha a kis malőr semmilyen törést nem okozott a jellemfejlődésünkben. Így kell ezt csinálni, lehet apró hibát elkövetni, mert az mindenkivel megesik, és lehet azt elegánsan korrigálni. Köszönjük! Nagyon drukkolunk a csapatnak, szeretnénk még sokszor visszajönni, kipróbálni az új kreációkat, nem szégyelljük kimondani: végigenni az étlapot.

2017. április 19., szerda

Keksz magokból


Amikor tavaly ősszel Amerikában jártam, a fiam keresztapja - ismét - fogyókúrázott. Most nem mesélek arról, mennyivel egyszerűbb élete van azon a tájékon annak, aki diétázik, mert nem lenne értelme, legyen elég annyi, hogy gyakorlatilag bármit megvásárolhat a boltban, ami az életmódváltáshoz kell. Így találkoztam egy nagyon veszélyes cuccal, a magokból - főleg lenmagból - álló ropogtatni valóval, amit akár kenyér helyett is ehetünk. Persze azért ott sem fenékig tejfel, hiszen ha megeszünk egy egész csomaggal ebből a jóságból, búcsút is inthetünk a diétának. Többé-kevésbé sikerült reprodukálnom a mintát, bár legközelebb igyekszem még vékonyabban elteríteni a masszát a sütőlapon.

Hozzávalók:
5 evőkanál zabpehely
5 evőkanál tökmag
5 evőkanál napraforgó mag
2 evőkanál lenmag
3 evőkanál szezámmag 
1 tojás
1 kávéskanál füstölt paprika
1 kiskanál 

Elkészítés:

A zabpelyhet és a lenmagot leforrázzuk 1,5 dl vízzel. Amikor kihűlt, hozzákeverjük a többi alkotóelemet. Sűrű, kenhető masszát kapunk. Egy nagyobb tepsi hátára sütőpapírt helyezünk, arra vékony rétegben rákenjük a tésztát. Használjunk az elsimításához vizes kanalat, az a legegyszerűbb, de vizes kézzel is elvégezhetjük a feladatot. 180 fokos sütőbe toljuk, és lassan szárítjuk, pirítjuk. Ne hagyjuk magára, mert hajlamos megégni. Ha úgy látjuk, már jó színe van, vegyük ki a sütőből, hagyjuk kihűlni, majd darabokra tördelhetjük.

És a számok:

5 ek zabpehely             34 gr   22 gr ch   131 kcal
5 ek szezámmag          57 gr     7 gr ch    360 kcal
5 ek lenmag                 66 gr   19 gr ch  352 kcal
5 ek napraforgó            50 gr     9 gr ch   295 kcal
tojás                                           1 gr ch     88 kcal

összesen                     240 gr    58 gr ch 1226 kcal
                                       1 gr    0,24 ch       5,1 kcal
     egy kis kocka          10 gr    2,4 gr ch     51 kcal  


Összegzésül elmondható, hogy szénhidrát tartalomban meglehetősen barátságos ez az akár kenyér helyett is alkalmazható ropogtatni való, kalóriatartalmában már nem annyira, hiszen reggelire ch tartalmát tekintve akár 12 kis kockát is megehetnénk, kalóriában az úgy 600 körül lenne, ami hát.... na... úgyhogy inkább kis étkezésekre lehet használni túrókrémmel, cottage cheese-zel, ilyesmivel.