2013. május 23., csütörtök

Zabpelyhes palacsinta eper raguval

Egy hagyományos receptet próbáltam átformálni úgy, hogy ehessek valami olyan reggeli édességet, ami a mostani étkezési szokásaimba belefér. Nem sikerült a kísérlet száz százalékosan, hiszen a zabpehely a paleolit életmódban úgynevezett kompromisszumos hozzávaló, vagyis mindenki maga dönti el, hogy megeszi-e vagy sem. A szigorú paleolit táplálkozás ugyanis kizárja a zab fogyasztást, mert avenakozidokat tartalmaz, amelyek áteresztővé tehetik a bélfalat, ezért autoimmun betegségben szenvedőknek nem ajánlott. A zab nem tartalmaz glutént, ami mindenképpen jó tulajdonság, viszont elég magas a kalóriatartalma. 100 gramm zabpehelyben 375 kcal és 64 g szénhidrát van. Ebben a receptben 10 dekát használtam fel, és hárman reggeliztünk belőle, tehát fejenként 125 kalória nem a világvége, még akkor se, ha jön hozzá még valamennyi a zsiradék és a tojás miatt.

A főtt zabpehely alacsonyabb GI-vel rendelkezik, mint a nyers, mivel a főzés felszabadítja a vízoldékony rostokat. Ezek a rostok lehetővé teszik, hogy a glukóz csak lassan jusson a véráramba, ami szintén pozitívum.
A palacsinta egyébként valójában a fiamnak készült, én csak belekóstoltam, de így is nagyon örültem, hogy egészséges hozzávalókra cserélhettem a nem túl egészségeseket benne.


Hozzávalók kb. 12 db kis palacsintához:

10 dkg zabpehely
2,5 dl víz
3 evőkanál (kókusz)liszt
1 tojás
1 teáskanál szódabikarbóna
2 evőkanál olvasztott kókuszzsír + még egy kevés a sütéshez
őrölt fahéj
2 evőkanál eritrit
egy csipet só
a tálaláshoz sok:) eper

Elkészítés:

A zabpelyhet néhány órával a sütés előtt (esetleg előző este) beáztatjuk a vízbe (hagyományos étrenden élők akár tejbe), és lefedve a hűtőben hagyjuk. Az eltelt idő alatt a zabpehely megszívja magát vízzel és megpuhul. Ha netán maradna rajta folyadék, öntsük le róla. Egy tálba téve adjuk hozzá a tojást, lisztet, az olvasztott zsiradékot (esetleg vajat), az eritritet (cukrot), fahéjat, sót, szódabikarbónát, keverjük el alaposan. Egy serpenyőben melegítsük meg a zsiradékot, és egy-egy evőkanálnyi masszát beletéve közepes, vagy annál alacsonyabb lángnál süssük a palacsintákat pirosra. Elég egyszer megfordítani mindegyiket, amikor sütés közben a masszában buborékok keletkeznek, és az alja már szilárd a palacsintának.
Ez az édesség nem hasonlítható a hagyományos palacsintához, elég tömör szerkezetű, és ha nem fűszerezzük karakteresen, kicsit jellegtelen is. De persze nagyon finom így is, de szinte elengedhetetlen hozzá egy kevés gyümölcs. Én 30 deka epret kockáztam fel, megcsepegtettem egy pár csepp agavé sziruppal, néhány csepp lime-mal, vágtam bele friss menta leveleket, azzal tálaltam a reggelit.

2 megjegyzés:

  1. egész picit átalakítva megsütöttem, nagyon jó lett
    rpanni

    VálaszTörlés